|
Odasimultam hangodhoz kedves.
Jó volt akkor ott nekem nagyon, kebleid melege
dajkálta homlokom.
Nem is emlékszem, miről énekeltél.
Talán valamit a lombos ágról, folyóról, holdvilágról
ami átjárta éjeid.
De lehet, múló gyermekkorod temetted vélem itt
a szavak mögötti térben el.,
Nem is emlékszem miről énekeltél.
Játszottam kezemmel hajfürtjeid között.
olyan konok volt mind, olyan makacs.
észre sem vetted, hogyan küszködök.
Nem is emlékszem, miért zokogtál, akkor.
szerelemtől,
szelíd szavamtól.
Nem is emlékszem miért zokogtál akkor.
Odasimultam hangodhoz kedves és szerettelek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» Az alvó szép
Beállt az éj, s szememre nem
Száll enyhe...
» Annuska lelkem
Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
» Szerelmes fogadás
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne...
» Ha...
Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és...
» Párzás idején
Muskotályos női száj:
lehelleted őszi...
» Szonett
Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles...
» Pitypang
Kezed felé
Kezed, hajad felé
Kezed, hajad,...
» Mesét mondok
Ott künn hüvös van kikeletkor,
Szívünkben...
|
