|
Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles késsel, ahogy Te teszed,
ki lelkedet rábíznád tenyeremre,
de kolostorba zárnád testedet.
Vadabb vagyok. Fülem örvény: felissza
lélegzeted fúgáit, s ha hamis
szégyenkezésem nem tartana vissza,
végigfogdosnám árnyékodat is.
De ha az öt érzékemet menesztem:
mindjárt cikázni kezdesz a fejemben
és nem vagy többé se lélek, se test:
Én szüllek meg magamnak, mert kívánlak
és mert kívánlak, élvezem a vágyat,
mely engem betölt, Téged elereszt.
Vágy nélkül még nem volt szerelmes senki.
Vágy nélkül csak az Isten tud szeretni.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerették egymást
Szerették egymást!
Kék ajkuk megszenvedte a...
» Lédával a tavaszban
Az ő testét s az enyémet is,
Óh, tavasznak...
» Sugarak érett kalászaival
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket...
» Memento
Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad...
» A venyige
Azt álmodtam éjjel, hogy testem
átváltozott:...
» Szerelmes fogadás
Mért epeszted bánatokkal
Lelkedet?
Ah, ne...
» Vágy
Csapongó fecske száll a magasban
Gyors...
» Úgy tudlak Téged
Nem rejtőzhetsz el már előlem,
nem menekülhetsz....
» Mondják, hogy szép
Mondják, hogy szép, és én semmit se mondok,
mond...
|
