|
Kit megálmodtál egyszer magadnak,
Hajad selymével kösd le a párod!
Források mentén nimfák kacagnak -
Hinár karokkal rája tapadnak...
S ha soká késel, majd nem találod.
Tárd ki karod, míg hófehér, hamvas,
Bontsd le hajad, míg hullámos ében.
Irígy vénekre csak sose hallgass!
Majd jön a bánat, a rút, unalmas,
Majd jön a bánat még idejében.
A szerelemben nincsenek évek,
A szerelemben csak csókok vannak.
A szerelemben jaj a fösvénynek!
A szerelemben csak azok élnek,
Kik szerelemből mindent odadnak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szonett
Nem váglak ketté lélekre meg testre
oly éles...
» Tenger és alkonyég között
Tenger és alkonyég között
a szerelem...
» Ősi nászdal
Pompájával bráhminos keneteknek
nyitotta meg...
» Délelőtt
Szeretem ezt a szürke szoknyád.
Vedd fel...
» Sugarak érett kalászaival
Mint százkezü szél a riadozó
vetéseket...
» Most csak
Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem...
» Fiatal férfi mondja
Ő nagylány volt s csinos - én meg pöttöm...
» Tubarózsák
Ha majd a gyászos elmulásnak
Örök homálya rám...
|
