Mondják, hogy szép, és én semmit se mondok,
mondják, hogy égő bronzhaja a hajnal,
hogy csillagokat hordoz nagy szemében
s hogy büszke és dacos és rá se nézne
oly csúnya, fekete fiúra, mint én.
Ő csak kacag, és sóvárogva nézik
gúnyos ajkát és álla keskeny ívét,
és nem tudják, hogy tegnap engem csókolt,
és hogyha hallgat, nem tudják, hogy ő most
arra gondol, hogy tegnap hullt a harmat
s ránk hullt a harmat, őreá meg énrám,
s hogy tegnap, látva boldog heverésünk,
még a rigók is mind megrészegűltek
s közel röpűlve a májusi lomb közt
eszeveszett szerelmi dalba kezdtek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szomju Szomjas vagyok; de nem bort szomjazom,
És...
» Hulló szerelmek nyugosznak /Gizihez/
Hazaérsz. Messziről…
A hazavárás...
» Párzás idején Muskotályos női száj:
lehelleted őszi...
» A szerelem éjszakája Ketten, kedvesem meg én
kint a Bétune...
» Chryseis Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Lucy Átéltem egy vad szenvedélyt,
most hadd meséljem...
» Visszatérés A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még...
|