|
Ketten, kedvesem meg én
kint a Bétune erdejében
sétáltunk kedd éjjelén
s játszottunk a holdsütésben,
míg megvirradott,
s a pacsirta szólt legott:
Induljatok már haza
s néki így szólt rá szava:
Nem reggel ez,
tested oly szép, sudár,
szeress, szeress,
hazudik a madár.
Hozzám simult könnyedén,
s nem sokat szabódtam én sem.
Hármat csókolt szépszerén,
s visszaadni én se féltem.
Így mulattatott,
S azt kívántuk volna ott,
bár száz évig tartana,
éj maradna, s szólana:
Nem reggel ez,
tested oly szép, sudár,
szeress, szeress,
hazudik a madár.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A vak szerelem
Phryne az ég havánál
Fejérbb alakkal...
» Szerelmes vers
Öt ujja fon, tíz ujja köt,
két karaja átéri a...
» Megbocsátod-é?
Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port...
» Vállad akasztófáján
Vállad akasztófáján lóg a testem,
szemed...
» Vágyak
(a Kis Klapanciáriumból. Kárpáti Évának)
...
» Annuska lelkem
Annuska lelkem,
szeretsz-e engem?
szeretsz-e...
» Néma csönd
Néma csönd az égen, néma csönd a földön...
Méla...
» Visszatérés
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még...
» A fürdőző Hajna
A Zalán futásából
Hajló fényében ragyogott...
» Ó, szép szemek
Ó szép szemek, elnézve síri színem
- mely...
» Szerelemben a szerelem
Ámor, fehérré s vörössé ne tedd
a gyönyöreimet
...
|
