|
Ó szép szemek, elnézve síri színem
- mely mindenekben elmúlást idéz fel -
szánalmatok felindult, s égi fénnyel
köszöntve éltettétek árva szívem.
A jó erő, mely életben marasztott,
áldása volt az Ön csodás szemének
s angyal-hangjának, édes, lágy szavának.
Ön adta nékem, asszonyom, a létet.
Serkenté - mint az ostor lomha barmot -
a lelkemet, mely renyhe volt s kifáradt.
Boldog vagyok, mert szívemen a zárat
csak Ön nyithatja, mindkét kulcs kezében,
s ha kell, tovább hajózom bármi szélben,
mert Ön mit ád, számomra drága minden.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes vers
Öt ujja fon, tíz ujja köt,
két karaja átéri a...
» Testi háború
Villanyt oltottunk. Ágyba bújunk.
A szomszéd...
» Chryseis
Örvénylő éjszemében izzó vágyak
Felvillanó...
» Visszatérés
A mesék országából jöttem,
Cipőmön a por még...
» A szem tüze
Manci velem szemközt üle,
Mosolyogva rám...
» És mikor újra megcsókoltalak
És mikor újra megcsókoltalak,
szólni se...
» Szerették egymást
Szerették egymást!
Kék ajkuk megszenvedte a...
» Fiatal férfi mondja
Ő nagylány volt s csinos - én meg pöttöm...
» Örökzöld
Agyagból vétetett,
mondd ki a nevedet,
...
|
