|
Ha oly végtelen szeretsz, ahogyan én,
és lelkemnél nem kívánsz semmit jobban,
tedd mellemre két kezedet könnyedén:
és csak hallgasd, ahogy ott szívem dobban.
Oh, ne számold őket! Ahány lüktetés,
megannyi varázs és mind téged zenél;
a hűs forrás zúgása is oly ' kevés
habjain ha táncot jár a selymes szél.
Igyál, add magad a boldog perceknek,-
lebben a gyönyör, simítja lelkedet;
igyál - szép szemeid ne kérdezzenek,
kihűl-e a vágy, ...nem lehet, nem lehet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szeressük egymást
Mosolygva várom azt a perczet,
Midőn láthatlak...
» Mesét mondok
Ott künn hüvös van kikeletkor,
Szívünkben...
» Szegény szeretkezéseink
Ha csak a testedet szerettem,
csak a te...
» Egy leány
Egy kobzos görögös lányt szeretek én,
Akit ti...
» Ismeretlen szanszkrít költő
Selymes húsa hozzád tapad, ölébe süpped
horgon...
» Most csak
Most csak melléd fekszem és nézlek,
de nem...
|
