|
Lelkem sötét szobájába
Lábujjhegyen - meg ne riasszon -
Régi lomok, bánatok közé
Benyitott egy szép, fehér asszony.
Kislányos most is, otthonos,
Mintha tegnap is itt járt volna.
Sötétben is, lám, rátalál
Feketeleples asztalomra.
Régi lomok, bánatok között
Kutat gyürüs, halovány ujja.
Régi lomok, bánatok között
A szivemet keresi újra.
Egy vén sarokban rátalál
Egy régi-régi, bús hárfára
S ujjai alatt sirni kezd
Régi esték melódiája.
Régi bánatok felfigyelnek
Halavány ujjak halk neszére
S a lelkem sötét szobájában
Emlék-hárfának zeng zenéje.
Szólok hozzá: én asszonyom...
S a fehér fantóm elszáll menten,
Hová lettél, én asszonyom!
Megint sötét szoba a lelkem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Annabál
Lelkemben áll a boldog Annabál,
Örvénylő vágyak...
» Távolból
Hiába sohajtok feléd,
Köztünk leányka, nagy a...
» Megnyugvás
Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te...
» Egy mozdulat
A síró s hencegő érzésből, tépett szívem,
Az...
» Elég
Nekem az is elég, hogy megláthattalak,
megölelhe...
» Talán
A kert tavaszló
S örömre int;
Mégsem...
» Méh-történet
Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket...
» Barcarolle
A tengeren mily tiszta fénnyel
Csillan az édes...
» Halászleány
Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü...
» Várás
Hogy várlak! hogy esengek!
Szívem miként...
» Gondolsz-e rám?
Gondolsz-e rám? E régi megkopott
kérdést idézi...
» Egy szó
Ha a megsértett szenvedély
Szivemben föl nem...
» Nem nyúlok hozzád, csak nézem, hogy alszol
Úgy közeledem hozzád, lopva, félve,
szívenütő...
» Virág és pillangó
Szállj le, szállj le, szép arany pillangó,
Kebel...
|
