|
Egy lány hajába hullt,
A véletlen, a szél
Hozta. Gyűrött kis múmia-levél,
A sötét fürtök közt pihen:
Vándor, különös, oda nem való,
Szomorú idegen,
Egy lány hajába hullt, most ott pihen.
A lelkem is, ha lány hajára száll,
Ott úgy pihen,
Mint ez a vándor,
Ez a szomorú, száraz idegen.
Hogy megpihent: tán maga sem hiszi,
Egy pillanat - s a szél tovább viszi,
Tovább, tovább...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A megcsalt leány
Ne nézz reám!
Bájolsz, de nem hiszek;
Ne szólj...
» Az elválók
Menni fogunk, te öröm s boldog szerelemnek...
» Gliczerához
Ammint barna szemöldökit
Dámonnak, Gliczerám!...
» Veled vagyok
Előtted megyek,
te én előttem.
A koranap...
» Kivánsz ha szeretni...
Kivánsz ha szeretni,
Engemet szenvedni:
Légy...
» Beteg szívemet hallgatod
Téged keresve útján, harcán,
Milyen bátor, erős...
» Hideg ajkak
Álomba hullt a rét. A bokrok szempilláiról...
|
