|
Messze vagy, messze: most feléd is este,
ablakban állva kell kinézni messze,
mint tengerjáró szép bárkám után,
mint pálmás, kincses partjaim felé.
Most téged is szemet behunyva kell
a fájó mellből meríteni fel.
Mint eljövendő mesék neveit,
mint el sem jövő nóták ritmusát.
Messze vagy, messze. – Látlak minden este,
bárkámban vársz rám messze vizeken.
Énekled halkan legszebb énekem,
kezedben gyöngyös, fekete babér.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Csak egy délután
Ülj ide mellém, fogd meg a kezem,
Hagyd, hogy...
» Ha én kedvesemről gondolkodom
Ha én kedvesemről gondolkodom,
Egy-egy virág...
» Léda ajkai között
Az ajkaid közt rejtőznék el,
De a szemeid reám...
» Virág
André Derainnek
Ott hová belibbenni...
» Valakit várok.
Valakit várok. Valakit várok.
Rideg szobámnak...
» Valami nagy...
Valami nagy, mély szerelem hiányzik,
Valami...
|
