|
A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.
Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!
Ami emlék, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényinél!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A rózsabimbóhoz
Nyílj ki, nyájason mosolygó
Rózsabimbó, nyílj...
» Vársz-e?
Mikor virágot hajt a rózsa,
Madár siet...
» A venyige
Azt álmodtam éjjel, hogy testem
átváltozott:...
» Az esti felhők...
Az esti felhők torlatag csodája
Aranyligetté...
» Eltüntél, mint a szép nyár...
A páholy csupa fény volt:
Az első emelet.
Kacér...
» Fehér rózsatő virága
Szívem sír utánad szüntelen,
szemem könnytől...
|
