|
A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.
Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!
Ami emlék, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényinél!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmes vers
Szívem dobog
Csak az boldog
Ezt én nem...
» Csókolj, csókolj...
Csókolj, csókolj utóljára,
Fehér karoddal ölelj...
» Bujócska
Mint rendesen, ott a gitár, a helyén;
ablakban...
» Örökzöld
Agyagból vétetett,
mondd ki a nevedet,
...
» Vallomás
Hazug volt mind: a szó, kacaj,
A vig tekintet,...
» Milyen furcsa álmam...
Milyen furcsa álmam volt az éjjel!
Lyányka, te...
|
