|
A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a szív, a koldus,
Tovább énekel.
Mi remény volt régen,
Emlék ma csupán,
De legalább sírhatsz
Tűnt szépek után!
Ami emlék, szebb is,
Mint az, ami él,
Romok is ragyognak
Hűs hold fényinél!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az én szivem
Az én szivem sokat csatangolt,
de most már okul...
» Hang a lenmezen
Most itt van Ő, a hangját hallgatom,
milyen...
» Hagyj, ne fürkéssz
Hagyj, ne fürkéssz, hiába fáradsz:
van éj,...
» Nekem nem kell a' valóság...
Nekem nem kell a' valóság: -
Virágit...
» A névtelen kedvesnek
Azt mondtad, eljössz s nem vagy itt,
nincs...
» Nyárvég
Eredj, zöld nyár, eredj haza;
elküld már...
|
