|
Nem átkozom ibolyakék szemedet,
Pedig, pedig másra nevet, integet.
Ezer áldás szálljon rája, galambom,
Ahova néz, örömvirág fakadjon.
Nem átkozom hófehér kis kezedet,
Pedig, pedig összetépte lelkemet.
Annyi áldás szálljon rája, istenem,
Ahány sebet ütött az én szivemen.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Naptól virit...
Naptól virít, naptól hervad a rózsa...
Hogy...
» Vádlón ne kutass a szivemben
Vádlón ne kutass a szivemben,
megvetlek örökre,...
» Vadonban
Éj leng alá a mély vadonra,
S az út majd jobb...
» Hol a virány...
Hol a virány, amelyet gondolok?
Hol a leány,...
|
