|
Csak melegedni tartottam két kezem
Úgy mint az a szegény vándorló a csapszékben
A kályha mellé megy s karjait nyitja szépen.
Csak melegedtem, nem tudtam hogy vétkezem.
Én is, uraim, úgy fáztam odakinn.
Ujjaim összeálltak, kék lett, ugrált az ajkam,
Nem ismerem magam, nem tudom én mit akartam.
Az üdvről hallottam. Csak azt tudtam mi a kín.
És elégettem két kezem, két szemem
Kiégett és megégett a szívem, összeégtem.
Trillával mid a reggel s az éj mind holdsütésben
Odaégett. Leégett életem, mindenem.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Ha szeretlek...
Ha szeretlek, akkor hazugság,
Amit igaznak...
» Átkom volt az
Átkom volt az énnekem már,
Hogy a kiket...
» Üdvözlés
Ma újfent üdvözöl szivem
A szomorúság...
» Remete a bálban
Félig nyitott asszony-szemek
Mint gyémántok a...
» Szerelmes dal
Mint tartsam az én lelkem, hogy ne érjen
a te...
» Szerelem
Veszett éhségem égő,
de visszatart a...
|
