|
Nincs zene miről ne jutnál eszembe.
Nincs vers, mitől ne szökne könny szemembe.
Miért térsz mindig vissza hozzám?
Mint mikor a partot várja a hullám...
Várt hajód mikor beér kikötőmbe,
Te újra vitorlát bontasz a végtelenbe.
Mindig nagyon várlak, de folyton csak sietsz.
Bár oda mennél ahová magaddal vihetsz...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Remény
Szelíden mint a szép esttűnemény,
Lángarcodon...
» Megálmodtam...
Megálmodtam egy álomban
Nagy hűtelenséged:
Rózs...
» Várlak
Óriás órák csarnokain által
Csendülnek lépések....
|
