ól éreztem magam veled,
de most már indulok haza.
Fegyverre nincs szükségem:
a lombokra hulló lassú zúzmara,
a szívünkre lassan húzódó hideg
nem fél a tanktól,
nem fél a gépfegyverektől,
tedd félre revolvered, barátom!
Nyugodtan megyek át az éji erdőn:
a közelgő téltől szűköl a szürke farkas,
a szarvasbika félve emeli fejét,
pompás dísze avarba hullik nemsokára
az őszi fák alatt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Búcsú Menjünk tovább, dalom; ő meg se hall,
menjünk,...
» Titkos fájdalom Minden megingott, mikor az utolsó
napon csók...
» Szerelmi ciklus 1927-28-ból Szakítottunk.
Te véresre csókoltad a számat
és...
» Hogy váltunk el mi ketten Hogy váltunk sok évre
Némán, könny között,
Szív...
» Nyugasztaló Már rég nem gondolok felőled,
A szerelem ma...
» Tavalyi Szerelem Emléke visszacsillog
s olykor arcomra...
|