Igen, szeretsz. Kedves vagy, drága szentem.
De vannak olykor oly
napok, mikor kifáraszt, izgat engem,
hogy így kislánykodol.
Mindig kacagsz, viccelsz, hát ne bolondozz,
és végre légy komoly!
Nem jól vagyok ma este. Semmi fontos!
Csak ideges. Hisz láthatod. Unalmas.
És sírni tudnék mindenért. Na hallgass!
Folyton csevegsz-fecsegsz, izegsz-mozogsz, le-fel,
kedves madárszavad fáj és úgy ingerel.
Te tán oly rózsa vagy, melyen nincsen tövis?
De hogyha nem bírom: aztán törődöm is...
Minek meredsz így rám? Hát nem oly nagy dolog.
Dehogy haragszom rád! Dehogy! Azt gondolod?
Látod: beszélgetek, nyugodtan, hidegen.
Mégis, mi a bajom? Mi? Hát az idegem.
Aztán meg az idő. Az a baj itt.
A bosszuság, a fáradtság, a lárma...
De az istenre kérlek, legalább ma
ne rakd ki nékem a kalapjaid!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A távolról kínzó Most vagyok veled szemben
Először, miólta...
» A galambok Mondod, lány, hogy ablakodra
Kis galambok...
» Leánykérő ének Friss daloló szerelemmel elődbe
Vonszolom ifju...
» Szem hatalma Midőn bájos szemed reám tekint,
Egész létem...
» Vallomás a szerelemről Hetedhét országban
Nem találtam mását:
Szeretem...
» A tökéletes szépségről Köd-szemhéj, álom-árnyu szem,
a költő fárad...
» Emlék A szálló évekkel
Sok minden megy el,
De a...
» Nálad nélkül Örömet nem nyújt az élet,
Csak tenálad, csak...
» Egy szenvedély margójára A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a...
» Nagy tengerzúgását Nagy tengerzúgását
Hallod-e szivemnek?
Haragos...
|