Vad óceánnak mély hullámain
Vergődöm én és küzdöm a szelekkel,
S ah, képed minden este, minden reggel
Felém leng a két hajnal szárnyain.
Szelíd Remény, jobb kor szebb napjain
Mosolyogva jöttél lángoló szemekkel,
De most borongasz barna fellegekkel,
Mint búcsúzó hölgy férje karjain.
Idv néked így, ha mindent elvesztettem,
Ha tengerhabként duzzad bánatom,
Ne legyek elhagyatva, légy mellettem.
Ím újra vészek árján hányatom,
Süvöltve röppen a vihar felettem,
S remegve száll rád végpillantatom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Utánad kószálok Utánad kószálok,
amikor egy nőt követek egész...
» Valaki, valaki emleget Valaki, valaki most emleget,
Mert nagyon...
» A szerelemhez Még egyszer, szerelem!
Érezzem lángodat,
Még...
» Szerelmes vers Szívem dobog
Csak az boldog
Ezt én nem...
» Költői ábránd volt, mit eddig érzék... Költői ábránd volt, mit eddig érzék,
Költői...
» Pillád szendergősre simítom Pillád szendergősre simítom,
ajkad szunnyadón...
» Fátyol Féltésemnek fátyolával
Édes arcod hadd fedem...
» Még egyszer Lillához Én szenvedek, s pedig miattad,
Miolta szívem...
|