|
Utánad kószálok,
amikor egy nőt követek egész este, és a
koszos lépcsőházakban is
miattad ácsorgok csak, arra várva,
hogy te nyitsz ajtót,
te sehol sem található!
Ezek a versek is,
amiket mostanában mondogatok,
esetlenül és reménytelenül várnak reád.
Ó, nem félek a nőktől,
ismerem őket és
szájoncsókolom, aki megadatik,
de aztán újra csak
egész este követek valakit,
aki a sarkon visszapillant,
és újra látom, nem te vagy,
ma is a másik utcán ring a szoknyád,
és éjjel
meggyújtva villanyom, sokáig
nézem az alvó lányt, aki
feljött az este,
hisz keres valakit, akárcsak én,
amikor egy nőt követek,
mert ismerős,
ahogy hajába túr a szél
és feketén
széjjelteriti vállain
az álmaim.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A szerelemhez
Még egyszer, szerelem!
Érezzem lángodat,
Még...
» Szerelmes vers
Szívem dobog
Csak az boldog
Ezt én nem...
» Valaki, valaki emleget
Valaki, valaki most emleget,
Mert nagyon...
» A reményhez
Vad óceánnak mély hullámain
Vergődöm én és...
» Költői ábránd volt, mit eddig érzék...
Költői ábránd volt, mit eddig érzék,
Költői...
» Pillád szendergősre simítom
Pillád szendergősre simítom,
ajkad szunnyadón...
» Szerelmeslevél
Csend van, a lomb közt fényküllő remeg,
lidérc...
» Így, ilyen forrón
Így, ilyen forrón, nem téged szeretlek,
szépsége...
» A szépségének aszkétája
A szépségének aszkétája lettem.
Szépség-bolond...
» Vége
Mind kikísértük,
elment a vendég;
szavuk a...
» Fiatal lány tavasszal
Megláttam magam a szemedben,
s tudtam, szép...
» Siess...
Siess. Az út, amelyen állasz,
sötét kérdésre...
» Pirongatol, édesanyám
Pirongatol, édesanyám,
Mért néznek a legények...
|
