Azt se tudom, mit csinálok,
Ugy meguntam a világot;
A világon senkim sincsen énnekem,
Dehogy ér egy fakovát az életem!
Be-beülök a kocsmába,
Lekönyöklök asztalára,
Iszom, iszom, míg pityókos nem vagyok,
Pityókosan aztán haza ballagok.
Szomorú a házam tája,
Nincsen, aki jöttöm várja,
Nem vár reám se vetett ágy, se asszony,
Keservemben mint a bunda úgy alszom.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Tudatlanság Tudok vigan nevetni,
Tudok hiven szeretni,
S...
» Téli rege Hamvadó tűz mellett ülök a szobában,
Álmodásra...
» Az életből Kis csendes házban, a falun kivűl,
Szegény agg...
» Magányosság Égi csendesség fedező homálya
Leng reád, ó...
» Hang a lenmezen Most itt van Ő, a hangját hallgatom,
milyen...
» Ultima ratio Hogy mért hervadnak a virágok? -
Ne kívánj...
|