|
Így nyárutón már hűvösebb az éj.
Hallgass szivedre. Szívedtől ne félj.
A csillag csillog télen-nyáron át
s felvillogtatja szíved bánatát.
S ha holdtöltekor bánatod vagyon,
csak csöndben könnyezz, ne kínlódj nagyon.
Csak virrassz te a csillagok alatt
és számláld a sok sötét madarat,
amely szíveden keresztülsuhog,
mint templomon a béna koldusok.
A szomorúság istentől való,
csak akkor érzi a szív, hogyha jó.
A meghalt mult a szép jövőbe néz.
A házad épül és te tönkremész.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Félig csókolt csók
Egy félig csókolt csóknak a tüze
Lángol...
» Az emlékezethez
Zengő madár az elszáradt ágon,
Harmatcsepp a...
» Trapéz és korlát
Sötéten hátat forditasz,
kisikló homlokodra
a...
» Játék szerelmesemmel
A környéken harmonika
koronként könnyel...
» Megbocsátod-é?
Szél vagyok.
Megbocsátod-é,
hogy port...
» Barátomnak
Ilyen dorgálást, barátom,
Tőled már sokszor...
» Étellel, csenddel...
Csak a szél. Már megint nem te vagy,
pedig...
» Arany az arannyal
Arany az arannyal, ezüst az ezüsttel
kapcsolódik...
» Megtért bűnös
Lányka, midőn alvál, csókot rablék ajakidról;
Kí...
|
