|
Így nyárutón már hűvösebb az éj.
Hallgass szivedre. Szívedtől ne félj.
A csillag csillog télen-nyáron át
s felvillogtatja szíved bánatát.
S ha holdtöltekor bánatod vagyon,
csak csöndben könnyezz, ne kínlódj nagyon.
Csak virrassz te a csillagok alatt
és számláld a sok sötét madarat,
amely szíveden keresztülsuhog,
mint templomon a béna koldusok.
A szomorúság istentől való,
csak akkor érzi a szív, hogyha jó.
A meghalt mult a szép jövőbe néz.
A házad épül és te tönkremész.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szeretkezni...!
Szeretkezni szeretnék Veled!
Vadul suttogni...
» A néma lomb
Oly lázasan ragyog a lomb
árnyékos mély...
» Ártatlanul
Mikor szemed ittasultan
a fák levélkoronáján...
» Mert túlságosan akarlak
Ki ott állott az útban,
Ellökni mindig...
» A szeretőm
A szeretőm átjött a patakon,
a cipőjét elcsente...
» Szomorúság
Én hozzám is beköszöntött
Az első vig...
» Csüngője voltam
Csüngője voltam én Lucámnak
s ő rázott férfi s...
» Pók-románc
Pók-korában jól ismertem
kegyedet.
Lenge háló...
» Pastorale
Bőrödre zöld fényt lop a félhomály
s két...
|
