|
Így nyárutón már hűvösebb az éj.
Hallgass szivedre. Szívedtől ne félj.
A csillag csillog télen-nyáron át
s felvillogtatja szíved bánatát.
S ha holdtöltekor bánatod vagyon,
csak csöndben könnyezz, ne kínlódj nagyon.
Csak virrassz te a csillagok alatt
és számláld a sok sötét madarat,
amely szíveden keresztülsuhog,
mint templomon a béna koldusok.
A szomorúság istentől való,
csak akkor érzi a szív, hogyha jó.
A meghalt mult a szép jövőbe néz.
A házad épül és te tönkremész.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Az, ami fáj nekem
Az, ami fáj nekem,
Nem lakik a szívben,
Oly...
» Remény
Szelíden mint a szép esttűnemény,
Lángarcodon...
» Szerelmesek, szerelmesek
Szerelmesek, szerelmesek! Halljátok? Égi dob...
» Menj és ne érints...
Menj és ne érints, kérve kérlek,
És meg ne...
» Hűség aranyos kora
Most már megjött az áhitatnak
S hűségnek...
» Gyűlölök és szeretek
Gyűlölök és szeretek. Kérded tán, mért teszem én...
» Az idő eljár
Búcsút vett húsz esztendő,
Sok multtá lett...
» Vágyak
Úgy-e, most jól áll a hajam megint!
És úgy-e,...
» Elmondottam...
Elmondottam, eldaloltam
A' mit érzett...
|
