Bordáim rácsa közt, mint a vadállat
négy puha talpon jár a szenvedély
s érted liheg. Csókoltalak, de számat
bõrödbe vertem. Nincs se nap, sem éj:
téged kutatlak. Közénk bújt a tested:
hol voltál, míg magamhoz húztalak?
Hiába alszol, csak téged kereslek
e titkos lánggal égõ húsfalak
mögött. Bõrtömlõ, nem neked könyörgök!
A lelkeddel szerzõdtem, mint az ördög,
s mit bánom olcsó, põre testedet,
farod két gömbjét, szeplõs válladat?
Elfordulok, hogy megkeresselek.
Szemet hunyok, hogy jobban lássalak.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mint még sohasem Szeretnélek kibontani
a hús ruhájából...
» Édes rabság Ti, Páphuson nyitott, kacér
Tekintetű...
» Trapéz és korlát Sötéten hátat forditasz,
kisikló homlokodra
a...
» Kora-tavaszi éjszaka Kora-tavaszi éjszaka.
Alszol - a takarón...
» Intérieur Egy rablány váltja itt, a szeme hosszú...
» A pásztorlány A pásztorlány szebb volt a csillagoknál,
láttam...
|