|
Elloptam egy arcot valahonnan.
Honnan?... Honnan?...
Én már azt nem tudom.
Elindultam vele valamerre.
Merre?... Merre?...
Előre az uton.
Elviszem a szívembe valameddig.
Meddig?... Meddig?...
Amíg kisüt a hold.
S az égi fénybe megcsudálom:
Álom!... Álom!...
Mint minden, amim volt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» XXIV. szonett
Szemem a festőt játszotta, s szívem
Lapjára...
» Vers
Oh ki kirkedhetnék jó szerentséjével
Annak...
» Az Célia bánatjáról
Mint szép liliomszál, ha félbemetszve...
» Az őszi hold
Nézem a holdat.
A kihalt nyári táncteremben
Tav...
» A nyár szeretője
Szeretője vagyok a nyárnak
S dalolója az...
» Szerelem?
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon,
Elrévedezni...
» Felelet
Szekeres Katóka kedden, éjféltájba
Sír, zokog...
|
