|
Két harangvirág hintázott a domb oldalában,
s a harangvirág szólt hugának, a harangvirágnak:
megremegek előtted s csupa zavar vagyok.
S a másik szólt: ha nézem, arcom miként ragyog,
a sziklán, mit a víz csöppenkint hullva váj be,
látom, hogy remegek s zavart vagyok, akár te.
Ringatta őket a fuvalom egyre jobban,
beteltek szerelemmel, s kék szívük egybedobbant.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Hold a fák közt
A hold a fák közt
szikrázva süt;
gally moccan,...
» Enyhülés
Kél és száll a szív viharja
Mint a tenger...
» Magunkba
Engedelmesen sietnek utánam
nem űzöm őket nem...
» Egy hölgyhöz
Most látom, mily erősen
Valál szivembe...
|
