| Egy kézfogás még, - töröld eskünket
s ha találkoznak sorsunk útjai,
ne árulja el se szó, se... | Keserű halál, hogy tőled
el kellett örökre válnom.
Hordom hát magamba rejtve
égre nőtt, szikár magányom. | Hazajöttem azzal az eltökéltséggel, hogy kiirtalak magamból. Nem sikerült. | – Szakitsd, ami szakadni akar,
mást úgysem érdemel;
hagyd el, aki ma még szeret,
különben ő hagy el! | A vágyak sohasem mértékletesek annyira, hogy a beteljesüléssel megelégedjenek. Ez csak lépcsőfok... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Az elárvult szeretőt
Megtalálhatja egy új szerelem,
Ám a nyakat, mely egyszer eltörött,
Már nem... | Jó hírben áll, csinos és kellemes,
De nekem ugyan nem kellene. | | Aki szerfelett boldognak engedett lennem öt esztendeig, nincs jussom ellene zúgnom, ha most nem vagyok. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Néha kevésbé vagyunk szomorúak, ha becsap valaki, akit szeretünk, mint hogyha nem csap be. | Úgy eltűntél most megperzselt nyaramból,
mint bomlott nyáj, mely százfelé barangol.
Dalol a... | S helyet cserél bennünk a fájdalom;
És folyni látom, majd ha már késő lesz,
A megbánásnak könnyét arcodon. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Minden láng csak részekben lobban,
Minden szerelem darabokban,
Minden Egész eltörött. | Miért nem tekintesz vissza
legalább egy gyöngéd pillantásra?
Felkelt már a nap, sugarai
fénnyel... | Élesek az összetört szív nyilai. | A szerelem nem tart örökké. Az emberek összeállnak, széjjelválnak. De ha olyan sokáig tart a... | Kellett nekem, hogy rád akadjak,
Kellett, hogy megkedveljelek,
Hogy együgyűn mindent... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Az arcodat már álmomban se látom;
a messzeség homálya elfedett,
de érezlek, ha szél borong a... | Állok itt most kiraboltan,
szerelemből száműzötten,
félig élve, félig holtan,
állok árván, megraboltan. | A szívet azért rejtette el az Isten, hogy a fájdalmát senki se lássa. | Már rég nem egymást szerettük,
csak a szerelmet együtt;
veszteségünket, mely mint a belső... | Ha nem tudlak magammal megajándékozni
fogadd magadba sóvár nemlétemet. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|