| Egy lány hiánya ott,
emitt egy másiké,
mellek és hozzá karok,
ajkak hiánya, hátsófeleké,
melyek... | A szerelem a testi vágyat átszellemítheti, mert mágikus hatalma van, mely a testet tiszta lélekké nemesíti. | A gyönyör a fájdalom szakadékába zuhan, ha nem ismer határt. De határt ismerni nehéz abban, amit jónak hittél. | Mondtam az észnek: hagyd! a szívnek: szív! ne szeresd őt,
S e diadalmim közt boldogan élek-e? nem. | Ha a pokolból jöttél, oda is veled megyek. Úgyis megértem rá. A te poklod az én mennyországom, a te... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Nem, nem. Rúzsos lesz. Auu, ne bántson.
Engedje már el a kezem.
Nem! Idelátnak. Ne... | Elhervad az ajkad gyenge virága:
Mert nem csókoltam meg az ajkad.
Elfonnyad a melled két drága... | | A szerelem vágy, hogy akit szeretünk, szeressen bennünket. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Nyugalmas állapotban a szerelem elveszíti körvonalait, vonásai elmosódnak: nem is tudjuk, valóban... | A valódi szerelem főként az emlékezet révén uralkodik rajtunk. | Sötét volt. Még mindig nem mertem kinyitni a szemem. Egyikünk sem mozdult. (...) Talán nem is... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| | |
| Értsd meg hát, Drága,
hogy én most utolszor simogatlak végig
szemem még élő sugaraival, a felém... | ...Ma már megint
egyre gondolnak ajkaink,
messziről érzem közelét,
véremben hordom gyönyörét,
a... | Arra van szükségem, hogy szükség legyen rám, arra vágyom, hogy vágyjanak rám. Arra törekszem, hogy... | Miért nincs más rajtad kivül
szememben ebből a világból,
mely elsötétül és kihül? | Ne szánakozz rajtam. Ha keserű is
távozásod, mily szép az emlék,
mit bennem felejtesz. |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
| Ülünk és nézlek, - nézem a kezed.
Vajon fáradtan még meddig vezet?
Ki indul innen vajon... | Nem nézhetsz énrám, messze vagy,
De szemedtől vagyok ma bátrabb.
Milyen fekete a hajad,
És... | Nem, nem. Rúzsos lesz. Auu, ne bántson.
Engedje már el a kezem.
Nem! Idelátnak. Ne... | Szeretnek.
Óh milyen könyü a világ!
A csillagos ég ringat a karjaiban,
lábam alatt szinte muzsikál a föld. | Akadt néhány újabb szerelme. De az első emléke valamennyit elrontotta; s hol volt már a vágy heve,... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
