|
Annának víg bukását, könnyű vesztét
Jelentik gyászos pósták néha nékem,
Hogy elsodorták tőlem ködös esték
S rózsák között botorkál víg vidéken.
Annának víg bukását nem sirattam,
Mert Annát nékem nem lehet siratni,
Annának én örök száz kincset adtam,
Min nem győzhetnek a pokol hatalmi.
Szépség, szűzesség, ifjúság virága,
Mint tépett párta, hullhat föld porába,
Örökkön él én édes, büszke, drága,
Mennyei mély szerelmem ciprusága.
Annának már a koronája készül
Aranyból és gyémántból szűz egekben,
Ő nem szédülhet már le semmi égbül,
Anna örök, mert Annát én szerettem!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Én bús ibolya-vetésem
Tévedt, egyetlen szónak villáma
Nem csapott...
» Halászleány
Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü...
» Örök bú
Tódul a felleg; barna éjbe vonja
A látkört,...
» Vágyódás
Ah, e szürke völgy ölébül,
hol hideg köd...
» Azóta várlak
Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan,...
» Méh-történet
Kimondtam a szót, mire készültem régen,
Terveket...
» Elég
Nekem az is elég, hogy megláthattalak,
megölelhe...
» Te is tudod
Esik eső
Szakad, szakad
Szeretnélek
De nem...
» Arany az arannyal
Arany az arannyal, ezüst az ezüsttel
kapcsolódik...
|
