Mikor a hervadt falevél
Lehull, bágyadtan, szótlanul:
Lelkemben első tavaszom
Egész világa felujul.
Nótás az erdő. Dalra, dal.
Fölöttem napsugaras ég.
Te hivsz, követlek s ajkamon
Vágyak olthatatlan szomja ég.
Csalsz, csábitasz. Rabod vagyok.
Bérc, völgy hiába intenek.
Követtelek... És akkor is
Hulltak a hervadt levelek.
Azóta várlak... alkonyul.
Nőnek az árnyak, még se jösz.
Múlnak a vágyak, hull a lomb.
És itt az ősz...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Megnyugvás Maradj velem te csöndes szürkeség,
Te...
» A bús legény Forgószél megy út közepén,
Csoportokat dobál...
» Éloa! Álmatlan, hosszu éjszakákon
Neved susogja lázas...
» A paprikajancsi szerenádja Gyönge fuvallat a tóba zilál,
fények gyöngysora...
» Egy költőhez Tekinték, költő, búlepett hajadra,
És...
» Mancihoz A hatalmas szerelemnek
Királynéja ihol...
» A tihanyi Templom-hegyen Mennyi ég! Mennyi kék! Zöld! Mennyi
Balaton,...
» Chloé bús estvéje Te halvány hold bús világa!
Légy könnyeim...
» Vágy Hol vagy fennrepeső szép pillangója velőmnek?
me...
|