|
Néha rám gondolsz és tudod, hogy messze vagyok. Csak bízzál bennem, mert én is rád gondolok.
Utam bármerre is vezet,
az én szívem mindig csak téged szeret.
Reggel, ha felébredsz, észre fogod venni,
kicsike szobádból nem hiányzik semmi.
De hogy én ott jártam, megtudod könnyen,
hófehér párnádon ott csillog a könnyem.
Mikor rád gondolok, megremeg a lelkem,
ilyenkor úgy érzem, bilincsben a testem.
Mindig itt vagy velem, mégis oly távol,
csak én tudom, hogy mennyire hiányzol.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A halott szerelme Tán bőröd más lehellet éri,
más száj becéz...
» Táncol a Hold Táncol a Hold,
fehér ingben.
Kékes...
» Költői ábránd volt, mit eddig érzék... Költői ábránd volt, mit eddig érzék,
Költői...
» Nyílj meg szerelmem... Nyílj meg ,szerelmem, szépség,
hadd csókoljam,...
» Így volna szép Gyakorta érzek
Olyan...
|