Nem férsz közelebb
Hiába. Túl sokat álmodtam rólad,
Túlsoká néztem a távolba várva.
Hiába tartalak a karomba... | Csók
Ajkam az ajkadhoz elindult
régen, húsz éve talán
és vándorolt és végre odaért
és a fogaid... | Nélküled
Elmúlnak így azt estjeim,
nélküled, csillagom.
Olyan sötét van nélküled
szemem ki sem... | Mi ketten
Kezed kezemben
A végtelenben jázminillatú csönd
Szemem szemedben
Szemed szememben
Némán... | Játszottam a kezével
Még most is látom a kezét
hogy ágazott az ujja szét,
oly szeliden, mint ágtól ág
vagy halkan... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
Nélküled
Nélküled lelassul szívem
Nélküled nem ismerek magamra
Nélküled csak nézek magamra
Tűnődök honnan... | Remény
Szelíden mint a szép esttűnemény,
Lángarcodon kecseddel, mint Auróra,
Mosolyogsz reám, sötét... |
| Mondd, Kedvesem, milyen a tenger?
Mondd, Kedvesem, milyen
milyen a tenger?
E parttalan zokogás, mely térdet,
ölet sosem... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
Ha én kedvesemről gondolkodom
Ha én kedvesemről gondolkodom,
Egy-egy virág minden gondolatom,
Gondolkodom rólad, szép... | Amíg hajad aranyával hiába
Amíg hajad aranyával hiába
próbál versenyt tündökölni a nap,
amíg a fehér liliomokat
hó homlokod... | Az álom
Az álom
A természetnek legszebb adománya.
Megnyílik ekkor vágyink tartománya.
Mit nem lelünk meg... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
Ajándék
Lányka, még most is ragyog a szememben
szíves emlékem keserűn tolongó
gyöngye: mért a sors hogy... | Eszkimó vers
Arcomat adtam,
eldobtad.
Szememet adtam,
eldobtad.
Szívemet adtam,
eldobtad.
Száz tengeri... | De ha mégis?
Gondoltam: drága, kicsi társam,
Próbáljunk mégis megmaradni
Ebben a gyilkos, vad... | Húsz év múlva
Mint a Montblanc csúcsán a jég,
Minek nem árt se nap, se szél,
Csöndes szívem, többé nem ég;
Nem... | Semmi az egész
Várom, hogy visszatérj,
szótlan szemembe nézz,
mosolyogj szomorún:
- Semmi az egész!
Semmi az... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
Elment a kedves
Elment a kedves. Egy bukó sugár
ablakomon még egyszer felragyog.
Magam vagyok. Szobámra ború... | Ketten
Ott te, a vízen keresztül
fehér rózsáddal üzenve,
itt én, sötét színben égő
virágomat nyújtva... | Vers a lehetről és a nem lehetről
A nem-lehetből, mondjad, még lehet
másképp lehet, vagy már csak így lehet,
hogy nem lehet más,... | Így gondolok rád...
Nincs zene miről ne jutnál eszembe.
Nincs vers, mitől ne szökne könny szemembe.
Miért térsz mindig... | Ének
Újra látom a te lassú szádat
(a tenger éjjelente feléje zúdul)
és csípőid kancáját... |
Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
| Tovább...
|
