|
Szeretném, ha az életed alkonyán
ezüst hajjal majd megállsz,
még akkor is áldanád a napot,
melyen a sors téged velem összeadott.
Ha majd felemelem a fehér fátylad
és az elhangzott igent csókkal pecsételem meg,
ne ejts könnyet, csak halkan szólj,
ez kettőnk kívánsága volt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nászdal
Nászra ma hát, gyöngypár; izzadjatok a...
» A társ
Keverd a szíved
napsugár közé,
készíts belőle...
» Egy az utunk
Fegyenc vagyok. Te jössz utánam,
fegyveres őr. A...
» (ismeretlen)
Elfeküdtem szemedben.
Bocsáss meg.
Elaludtam...
|
