|
Úgy mondom néked, mint egy leckét,
mert szeretném, hogy megtanuljad,
ha felelnem kell egyszer érted,
akkor te is, már vélem tudjad,
hogy én csak tégedet szeretlek :
meglestem a szomorúságot,
nem magamért, de temiattad
szövi-fonja körém e hálót.
És szívemet is rajtakaptam,
engem elárult, a te lépted
után fülel a jövendőben,
miattad virraszt. Mondd, megérted ?
Figyelj ide hát, példát mondok:
ha fekszem álmatlan s képzelgek,
félek valami szörnyű kórtól,
nem magamat, téged képzellek . . .
A te tested retteg testemben,
a te jövőd az én jövőmben,
így élek én magam veszítve
s téged kettőzve az időben.
Az időben, az elfogyóban,
mely nem örök, csak az istennek -
tanuld meg hát, hogy tudjad vélem :
én már csak tégedet szeretlek.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Esthajnalcsillag
Csillagom, Esthajnal, aranyos tüze a Szerelemnek,...
» Nálad nélkül
Örömet nem nyújt az élet,
Csak tenálad, csak...
» Jártam én koromban, hóban
Jártam én koromban, hóban,
húzott az...
» Szerelmünk éneke
Ha sátrat ver az éj, bekopogok hozzád
mint...
» Virágnak mondanálak
Virágnak mondanálak,
A rózsa, liliom,
Mint egy...
» Részem lettél
Úgy élsz bennem, akár a vérem,
nyitott...
» Mikor itt vagy
Mikor itt vagy a szobában
mintha telis-tele...
» Töredékek a szerelemről
Ki megvígasztaltad a testem,
áldott legyen a te...
» Midőn rám leltél
Midőn rám leltél, kedvesem,
kicsiny voltam,...
» A házasságról való ének.
Jámbor házasok meghallgassatok,
Tü rendeteket...
» köszönöm
köszönöm az elsimuló perceket
nappalok...
» Nyújtsd karodat
Nyujtsd karodat és menjünk e tömegből,
Mely...
» Amint itt ülök
Amint itt űlök, s nézem arcodat,
árnyék gyanánt...
|
