|
Most, amikor éjfelekig
kell dolgoznom görnyedt-hajolva,
hogy nincsen percnyi pihenés:
most van szükségem mosolyodra.
Most, amikor zúgó fülem
szavak olvadt-érceit issza:
most, most van szükségem nagyon
simogató-lágy szavaidra.
Most, amikor fáradt kezem
törött szárnyú madárként rebben:
most kell, ha csak egy percre is,
hogy megpihenjen a kezedben.
Az átvirrasztott éjszakákat
enyhítse egy-egy pillanat;
hisz ezerévnyi pihenést ad
mosolyod, kezed és szavad...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Vallomás
Élek, mint szigeten.
Mindennap térdre...
» Amornak fáklája
Amornak fáklája,
Szerelem' példája,
Hivségnek...
» Fehér lábaid...
Fehér lábaid merre visznek téged?
Mondd meg...
» Ujkori románcz
Hadnagy Richard megjelen,
Éjjel a' lépcsőzeten...
» Róza
"Kéred, bajnok, hű szerelmem,
Kéred jobbomat,
K...
» Magdolna vár
"Ne menj tovább. Hűs már az este.
Az utakon...
» Hegyi beszéd
Hegytetőre szállok kedvesemmel.
Szárnyaink...
» Ajándék
Faragtam kőrisfából angyalszárnyakat,
borz-bundá...
» Gyönge kézzel...
Gyönge kézzel nékem is Cythére
Mirtuszágat fűze...
» Hajnali nyomok
Látom: ma erre jártál,
Nyomot hagytál a...
|
