Minden szívnek van egy csodakertje,
a kert közepében van egy palota,
s minden palotában egy fekete szoba.
A fekete szobában Csontvázember ül.
Sötéten. Egyedül.
Néha a palota zsivajába,
s a tavaszodba belehegedül.
Olyankor ősz lesz: vágyak, álmok ősze.
Halkan peregnek, mint a levelek.
(Szívedbe mintha ezer kés hasítna:
zokog, zokog a csontvázembered.)
Idegen szemektől kacagással véded,
jaj csak meg ne lássák: drágább mint a kincs!
Mások palotáit irigykedve nézed:
neki nincs! neki nincs!
Pedig:
minden szívnek van egy csodakertje,
s minden csodakertben van egy palota.
S bent, elrejtve mélyen, valahol, valahol:
minden palotában egy fekete szoba...
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Keserű szerelem Széthúzza gyöngyös függönyét a lány.
Kinéz az...
» Keresek valakit Tele vágyakkal zokog a lelkem,
szerető szívre...
» Rejtettelek Rejtettelek sokáig,
mint lassan ért gyümölcsét
...
» Most követellek magamnak Ereimben boldog tüzek szaladnak,
Harsány...
» Aki Szeretőjét… Aki szeretőjét
Igazán szereti,
Legyen bármi...
» Napfény és szerelem Fehér felhőcsapat vonul nyugatra,
a nedves égre...
» Vén legény, vén és ifjú asszony Egy ősz ifjú legény magánosan lenni
Hogy...
» Volnék Volnék a hang, mely őszi ködben
Váratlanul...
» Nem félek én a városi uraktól... Nem félek én a városi uraktól,
Nekem még a...
» Várnod egy jelre... Várnod egy jelre, várnod egy szóra;
Egyszer egy...
» Azt kérdik... Azt kérdik, hogy mért szeretlek,
Mért imádlak,...
|