Nem félek én a városi uraktól,
Nekem még a kapitány se parancsol.
Szőke kis lány felettem a kapitány,
Énnekem csak az parancsol igazán.
Vigyázz, kis lány! Jaj lesz, ha megharagszom!
Kapitánynak mást választok, ha mondom!
Ne félj, ne félj, csak parancsolj, tubiczám!
Te örökös, te aranyos kapitány!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Mesélgetek az erdőmnek Te még nem vártál. Korán jöttem.
Nincs még...
» Emberi közelségből A hangszórókat kezdik leszerelni
a költők;...
» Mit akartok? Mondjátok, a szívemmel mit akartok?
Ezer...
» Vilándból próba Gondolj egy asszonyt szépséginek ifjú...
|