|
Hasztalan mászkálsz lábomnál,
Ismerem már szívedet.
Nincs helyed buzgóságomnál,
Mert megszegted hitedet.
Menj annak nyögni ölében,
Kinek leltél szerelmében
Édesb kellemetességet,
Mint nálam, gyönyörűséget.
Nem bízom színre magamat
Ezután, ha szeretek;
Láng gerjessze fel lángomat,
Különben nem éghetek.
Még kék szemeknek sem hiszek,
Sem szóknak, mellyek, mint vizek,
Kedvesek, míg csergedeznek,
S a lehelettel enyésznek.
Legalább e hasznát veszem
Megcsalt szeretetemnek;
Noha többet érdemlettem -
De ez elég szívemnek.
Te pedig, ha jut eszedbe,
Melly változó vagy szívedbe.
Pirulj; s felejts el engemet. -
Háláld ezzel hivségemet.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Bankó lánya
Ment ügetve sötét arcczal,
Csak előre...
» Hajnali nyomok
Látom: ma erre jártál,
Nyomot hagytál a...
» Quattrocento
Templomi csöndben,
hol örök-mécs lobog
s...
» Mert sehol se vagy...
Mert sehol se vagy, mindenütt kereslek,
nap,...
» Ölelés
Hol rejtezkedett ez a mozdulat,
ez amphorásan...
» Szép nő éjjel a kávéházban
Nehéz bundád egy gombja annyit ér,
mint...
» Sohasem volt az szerelmes
Sohasem volt az szerelmes, aki
Mondja, hogy...
» Mély tengernek mélységében...
Mély tengernek mélységében
Terem a drága gyöngy...
» Boldog vagyok...
Boldog vagyok, boldogabb a rózsa
Bársony szirma...
» Bűvös, szép őszi ég vagy
Bűvös, szép őszi ég vagy, tündöklés, rózsaszirom....
» Ha valaki jönne
Ha most valaki halkan idejönne,
Idelopózna...
» Csak én
Az út, amelyen hozzám jöttél,
lábad nyomát nem...
|
