|
E bánatot magammal hurcolom,
Ez ódon poggyász ősi útitársam,
Tartalma: szerelem és unalom
És nem fáradok el az utazásban
És rohan róna, rét, város, vadon
És jönnek tájak, miket sohse láttam
És emberek, új kéj, új borzalom
És minden egy marad a változásban
És poggyászomat el nem dobhatom
És hurcolom gyönyörben és a gyászban.
A szerelem jön és az unalom
És mindenütt egy álmot küld az ágyam
S hiába járnék villámszárnyamon
A messze északon vagy indiákban,
Valaki megvert egy gonosz napon,
Valaki elment, hogy örökre várjam
S hiába vár a ciprus és halom
S az éktelen sötét az éjszakában,
E bánatot magammal hurcolom
Az életen s a végtelen halálban!
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Eltagadom
Eltagadom, hogyha kérdik:
"Elmult minden, nem...
» Hosszú út
Nincs gyilkosabb halál a télnél,
Egymástól...
» Szerelmesek, szerelmesek
Szerelmesek, szerelmesek! Halljátok? Égi dob...
» A májusfa
Hogy immár fakad a szerelem tavasza,
S azt...
» Halk, bánatos szökés
Halkabban daloljatok,
Északi, vándor...
» Midőn rám leltél
Midőn rám leltél, kedvesem,
kicsiny voltam,...
» Három fekete asszony
Három fekete asszony
Tépi a lelkemet,
Hogy sír...
» Egy perc
Elmúlt évezredeknek és az
Utánam jövendőknek...
» Tiltott szerelem
Az ég hajnali díszbe öltözött kútveder
dézsa...
|
