|
Nincs gyilkosabb halál a télnél,
Egymástól fáztunk, összefagytunk
S mintha nem élnék és nem élnél.
Jégcsap-kezünk nem érzi egymást,
De szétolvadni nem lehet már,
Szívig kell nékünk fagyni, meglásd.
Mint holt nő jégtáblákra bukva,
Úgy nyugszol mellemen ma reggel,
Készen a hosszú, csöndes útra.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Eltagadom
Eltagadom, hogyha kérdik:
"Elmult minden, nem...
» Mégis...
E bánatot magammal hurcolom,
Ez ódon poggyász...
» Mesélgetek az erdőmnek
Te még nem vártál. Korán jöttem.
Nincs még...
» Kincspalotám
Van egy kis kéz: kopott a selyme,
És mégis,...
» Szerelem
Nem baj, ha verlek, mint a ménkő a fákat,
S...
|
