|
Nem baj, ha verlek, mint a ménkő a fákat,
S bántlak, mint gyermek a kölyökkutyát,
Ebben a kéj a kínfakóján vágtat.
Hajad leszórva kis melledbe marni
Csípjen szagos test ízes vad zamatja
Mert jó fogadni, elvenni s akarni.
Királykodom meg uraskodom. És Te
Hiába támadsz: életedbe tiprok,
Mint óriás a zsendülő vetésbe.
Csontos térdem lerázza, mint a vadkan
Könnyed falkáját, marcangolj, sikoltozz,
Sebet hasítok minden- egy szavadban.
Fölvert, riasztott férfidurvaságom
Jaj, lázadás csak asszonyságod ellen,
Ha nőt bántok, a gyengeségem bántom,
Mi lábához dönt s tárt ölébe vagdal,
– Sima sziklához tajtékoz az ár. –
S tört erőm ráhull, csókkal és haraggal.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Szerelmi intő
Szerelmesek - vigyázzatok.
Még akkor is, ha...
» Elhagyatottság
Elhagytak, de ugyan ki is jönne hozzám?
Messze,...
» Nem akartál meghallgatni...
Nem akartál meghallgatni
míg a fényes nap...
» Szerelem és fájdalom...
Szerelem és fájdalom beh egyek!
Szerelemnek...
» Az első este
Félmeztelen helyezkedett el
s összekulcsolta a...
» A májusi hold
A májusi hold csupa láng ma, szivem,
lámpást...
» Ősz
Ősz, hervadás, ború. — A szürke égen
Szomorú...
» Finita
Vége van. A függöny legördült,
Komisz darab...
» Jer közel, édes...
Jer közel, édes! Így, az ölembe,
Szép fejedet...
» Két harangvirág
Két harangvirág hintázott a domb oldalában,
s a...
» Szeretlek
Szeretlek,
mert sikoltnom kell, és visszhangra...
|
