Két harangvirág hintázott a domb oldalában,
s a harangvirág szólt hugának, a harangvirágnak:
megremegek előtted s csupa zavar vagyok.
S a másik szólt: ha nézem, arcom miként ragyog,
a sziklán, mit a víz csöppenkint hullva váj be,
látom, hogy remegek s zavart vagyok, akár te.
Ringatta őket a fuvalom egyre jobban,
beteltek szerelemmel, s kék szívük egybedobbant.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Házasodjunk. Megházasodni emberi,
Kevés férfi kerüli...
» Megint tavasz... Megint tavasz van és megint panasz van
Szívemben...
» Rólad beszélek mindig A teremtés sötét barázdái fájnak
énbennem s Te...
» Esti séta Az út az esti sétán
lassan sötétedett,
köröttem...
|