Szerelem és fájdalom...

Szerelem és fájdalom beh egyek!
Szerelemnek örvendezni, fáj;
Fájdalom nyujt annak édes emlőt;
S csak növeszti minden akadály.

Te csodálod lányka koszorúmat --
S ládd, ez a koszorú sem enyém:
Igen, én azt ennyugalmam árán,
Fájdalmadtól csak kölcsön vevém.

És csodálod: hogy midőn szeretlek,
Boldogabbá tesz csak a bilincs:
Rendkivüli, tiszta szerelemnek
Semmi nyűge, semmi könye nincs.

Sőt, ha megfosztasz e fájdalomtól,
Sírba jutnak azzal a dalok --
Koszorúmat én meg összetépem
És utána én is -- meghalok.

Úgy teendek, mint a büszke kócsag:
Mikor a halálsor rákerül.
Össze zúzza szárnya legszebb tollát --
Neviselje senki ékszerűl!