Karját markoltam én, nem bírt velem,
kezemet hirtelen
megmarta hát:
Azt hitte, fáj, ha megharap? de nem,
kéj volt nekem,
az angyalát!
Oly enyhe, kellemes volt, élvezet,
nem fájdalom. S ha mégis fáj, csak az talán,
hogy íme már
nyoma veszett.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» A pásztorlány A pásztorlány szebb volt a csillagoknál,
láttam...
» Kezek beszéde A kezünk titkos beszédét érted-e?
Hogy vallanak...
» Trapéz és korlát Sötéten hátat forditasz,
kisikló homlokodra
a...
» A tarka blúz Télen a büszke
Nyári leányok,
Hideg...
» A szerelem tilalma Minden érez gerjedelmet,
S én kerűljem a...
|