|
Szeretném, ha az életed alkonyán
ezüst hajjal majd megállsz,
még akkor is áldanád a napot,
melyen a sors téged velem összeadott.
Ha majd felemelem a fehér fátylad
és az elhangzott igent csókkal pecsételem meg,
ne ejts könnyet, csak halkan szólj,
ez kettőnk kívánsága volt.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nászdal
Nászra ma hát, gyöngypár; izzadjatok a...
» Rotondi éjszaka
Éjfél. A Rotond méhe tágul!
Ki zörög még a...
» Kagylócskám bizsereg
Kagylócskám bizsereg, csak ha jól ráverek,
Úgy...
» Barátság, szerelem
Ha kérdezed, hogy volt-e hű barátom,
ki...
|
