|
Kecses tavasz virúla;
Vidám tekintete
Berkemnek kebelébe
Rózsákat űltete.
Mosolygtak a tavasznak
Bájgyermeki felém,
S én bíbor bimbókat
Enyelgve tördelém.
De látta a leányka
Könnyelmű tettemet,
S testvéreit boszúlva -
Kitépte szívemet.
Azóta létem árva,
Kietlen pusztaság,
Mint, melynek elraboltam
Diszét, a rózsaág.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Nem haltál meg...
Nem haltál meg, nem siratnak,
Mégis sírba...
» Hulló könnyek
Ok nélkül hull könnyem
szívem fásult , beteg...
» Azt mondják..
Azt mondják, nincs szívem,
- Igazuk van...
» Miféle földalatti harc
Napokra elfeledtelek,
döbbentem rá egy...
» A sziv komédiája
Reng a szivem: asszony-csapatok
Csatáznak dúlva...
» Magányosan
Anyám elment a túlvilágra,
a nővérem az...
» Bárhová nézek
Bárhová nézek,
mindenütt Te vagy
Szívemben...
» Ah már egyszer engeszteld meg...
Ah már egyszer engeszteld meg
Kőkemény...
» Leveled
Mit mondjak leveledre?
Nem ver le oly...
|
