|
Az őszi avart rovom untalan,
Árva szívemnek mély bánata van,
Ez az erdő csak a gyászomat látja
És én csak ősszel értem el e tájra!
Valamikor, nem is rég, érezem,
Ide járt ki sok titkos szerelem
És üdvösségét elrejtette némán
Ez erdőbe, mely hervadozva néz rám.
Bocsásd meg erdőm, hogy egyedül jöttem,
Hogy köd utánam és hogy köd előttem,
Hogy csókok tanyáján, dalok helyén:
Tűnt álmaimat temetgetem én.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Fogytán a rím...
Fogytán a rím. Halkabban csendül,
Tudtam egy...
» Gyöngylelet
Boldog vagyok, mint senki más,
és mégis kedvem...
» A nóta vége
Azt mondod: rossz volt, megveted,
Találsz te...
» Bucsú
Add még a kis kezet
Forrón hadd csókolom,
Oh!...
» Tavaszkor
Mikor az égen
Mosolygón, szépen
Tavasz sugára...
» Dobd el!...
Dobd el a cigarettát!
most már hadd szíjja...
|
