|
Az őszi avart rovom untalan,
Árva szívemnek mély bánata van,
Ez az erdő csak a gyászomat látja
És én csak ősszel értem el e tájra!
Valamikor, nem is rég, érezem,
Ide járt ki sok titkos szerelem
És üdvösségét elrejtette némán
Ez erdőbe, mely hervadozva néz rám.
Bocsásd meg erdőm, hogy egyedül jöttem,
Hogy köd utánam és hogy köd előttem,
Hogy csókok tanyáján, dalok helyén:
Tűnt álmaimat temetgetem én.
Küldd el ezt a verset szerelmednek! | |
|
További versek honlapunkról:
» Feledsz..
Feledsz, feledsz, elfeledsz már,
Nem is...
» Összetört szivem...
Összetört szívem bús kesergője
Csókot kért...
» Mutamur
Emlékszik az arany napokra,
Ugy-e, emlékszik,...
» A szolgalegény
Fáj a szivem, majd meghasad;
Szeretnélek, de...
» Nem engedték...
Nem engedték hogy megcsókoljam,
mikor hosszú...
» Fogytán a rím...
Fogytán a rím. Halkabban csendül,
Tudtam egy...
|
