|
„Reggeledik odakünn és bennem lassan felkél a Nap.
Kirajzolódik arcod, és szerelmem
lepkéi kirajzanak a fényre,
hol a tollászkodó bánat,
késő madár, az égbehamvasul,
s megőrzi a magányt, mit magának
se mond az ember, csak így, hangtalanul.”
Küldd el ezt az idézetet szerelmednek! | |
|
További idézetek honlapunkról:
» Magamra hagy a vasárnap délután,
távolságok...
» Szeress annyi embert, ahányat csak tudsz. A...
» Vannak rosszabb dolgok is
mint a magány
de...
» Bármennyire szerethetjük egymást, mindig egyedül...
» Nem reménytől hajótörött
a lélek csendje...
» A szerelem két ember közt csak akkor nyer...
|
