|
„Gyűlöllek, mar a védtelen harag,
elfordulok, hogy meg ne lássalak,
félek, fagyok, borzongok, engedek,
fogam megkoccan, nehogy kérjelek:
szeress, ölelj, megöl a szomjúság,
kezdődjön újra bennünk a világ,
az ősi ködben két felhőgomoly
egymás felé húz, borulj rám, omolj,
összecsapásunk villám, néma csók,
csak te! csak én! borulók, lázadók,
belőlünk szülessen a csóvás fény,
mindenben te és mindig újra én!”
Küldd el ezt az idézetet szerelmednek! | |
|
További idézetek honlapunkról:
» Az elmélet a legutolsó, ami egy asszonyt a...
» Kit rég kerülnek a szerelmes álmok:
Szerelmes...
» Egy nőt feledni éppen azért nehéz, mert jólesik...
» A boldogság nem valami globális jelenség....
» A szerelem vakká tesz. Egyszerűen nem látjuk a...
» Néha, és különösen most, éjszaka, úgy érzem,...
» Szeretlek égi áhítattal,
Híven, örökké,...
» Én szerelemre, ő rangra vadászik,
S elhagyja...
» Ha szeret valaki, viszontszereted, s ha semmi...
» Mindig legyen egy kis kétség, amelyet le kell...
» Úgy gondolom, hogy a szerelemre nem szabad egy...
|
