Magamra hagy a vasárnap délután, távolságok...

Szerző: Zúgó Róbert

„Magamra hagy a vasárnap délután,
távolságok börtönajtaját zárva rám.
minden idegszálammal nyújtózkodom
utánad, drága, ahogy a fák ágai
kapaszkodnak még görcsösen a nyárba,
s várlak, ahogy évek óta hiába várom,
hogy bekopogjon egyszer egy barátom
pirosló arccal, váratlanul hozzám.”

Küldd el ezt az idézetet szerelmednek!

További idézetek honlapunkról:

» Egyedül! Milyen hideg van, csakugyan! És milyen...
» Nézz ide - lásd, ablakom beszakadt, Padlásomon...
» Mindannyian magányos rabságra vagyunk ítélve,...
» Ha az ember a személyhez ragaszkodik, ha a...
» Ki nem magányos, szeretném én azt tudni, még az...
» Amíg kettesben él az ember, elviselhető a lét. A...
» A magányos lény ösztönösen vándor, hát az...

Amennyiben még nem tetted meg, most feliratkozhatsz heti hírlevelünkre, melyben elküldjük e-mail címedre, milyen új képeslapok, versek, idézetek, sms-ek kerültek a szerelmeslevel.hu weboldalra a héten.

Feliratkozás a hírlevélre!