|
„Megjártad a poklot. Én is így voltam ezzel egyszer. Szerettem, váltakozva hittem és gyanakodtam, bizakodva félresöpörtem a kételyeket, amelyek alattomosan újra rámtámadtak... Ismerem ezt (...), mennyire ismerem. Van azonban még ennél is gyötrőbb pokol, az, amelyben veled éltem. Láttam a kételkedésedet, a rettegésedet tőlem, ami megmérgezte a szerelmünket.”
Küldd el ezt az idézetet szerelmednek! | |
|
További idézetek honlapunkról:
» Csak a szerelmes férfi féltékeny, de a nők...
» Amikor a szív a vádló, akkor az ész védelme mit...
|
