Annyit beszéltem s mindig néma voltam, annyit...

Szerző: Somlyó György

„Annyit beszéltem s mindig néma voltam,
annyit mentem s máshová nem jutottam,
tapinthatatlan cellák fala zár,
az egyik ólomból van lágy szivemnek,
másik pókhálóból fényes eszemnek,
anyám, anyám, szülj engem újra már!”

Küldd el ezt az idézetet szerelmednek!

További idézetek honlapunkról:

» Minden érzelmes találkozás alján a meztelen...
» A szerelmes fiatalembert semmi sem villanyozza...
» Jöjj már! Hogy ölelésünk egybegyúrja csók tépte...
» Pucér tündérek táncolnak csókunk körül. Napozik...
» A bánatom sírnám el - csak tenéked, hogy te...

Amennyiben még nem tetted meg, most feliratkozhatsz heti hírlevelünkre, melyben elküldjük e-mail címedre, milyen új képeslapok, versek, idézetek, sms-ek kerültek a szerelmeslevel.hu weboldalra a héten.

Feliratkozás a hírlevélre!