|
„Miért hinnék tebenned?
Egész mivoltom keserű,
keserűen szeretlek,
mert másképp nem tudok. Gyanakszom.
Éjjelente, ha alszol,
feléd dőlök, szimatolom
gyanútlan, alvó arcod.
Mi van mögötte? Meddig állsz még,
meddig várod, hogy testemet
átdobjam, légtornász, naponta
feléd e szörnyű föld felett?
Ma még elkaptál. Tegnap is,
ha szálltam. Nő-e benned,
érik-e már a pillanat,
amely zuhanni enged?”
Küldd el ezt az idézetet szerelmednek! | |
|
További idézetek honlapunkról:
» S ha elválunk, akkor sem távolodunk mi
ott...
» feléd fordítom arcomat, mert tőled
hullhat csak...
» Hol lehetsz? Ha te már látsz engem,
ne hagyj...
» Didergek hiányod
hidegében.
Pillámon a...
» Mi lenne amikor Hiányomat látnád
Rettegnél...
» Veled alszom, s veled ébredek,
És mégsem vagy...
» Szerelmes volt. Szerelmében feloldódott, mert...
» Vágyaid elérhetetlen
Tartományba vonzanak;
Az,...
» Gyötrelem volt, de öröm is hiányod
hisz benne...
» Amit nem kaphatunk meg, azt örökké szeretjük.
» És szólt a nő:
"És mégis nappal, éjjel
Sóhajtva...
» Tudom, nem lehet megfogni a napot,
tudom, nem...
» Valahol együtt járhatunk,
talán egy régi...
» Hogy rettenetes, elhiszem,
de így igaz.
Ha...
|
